Van egy brit szobrász, név szerint Alex Chinneck, aki azzal szórakozik, hogy az amúgy megszokott és mozdíthatalannak tűnő masszív szerkezeteket csavarja szét olyan meglepő pontossággal, hogy nem lehet megmondani hol végződik a valóság és hol kezdődik a szürrealitás. Amit művel az az építészet és művészet egy érdekes keveréke, amiben a mindennapi kontextusból kiragad valamit és teker egyet a fizikáján, de úgy, hogy aztán a földön keresgéljük a leesett állunkat.
Csomót köt a seprűnyélre, vagy akár egy fapillérre, feltekeri az aszfaltot autóval együtt, vízszintesen elfelez vagy teljesen a feje tetejére állít egy egyész épületet. De ha épp úgy alakul, akkor kettécipzározza, ahogy legutóbbi munkája is mutatja.
Ahogy önmagát véleményezi: "Olyan köztéri szobrokat tervezek, amiket mindenki megcsodálhat és élvezhet, a mindennapit teszem rendkívülivé".