Mi lenne velünk internet nélkül? Vagy okostelefonok nélkül? Semmi... Megoldanánk, ahogy előtte is csak rohadtul más lenne.
Bár én még abba a korosztályba tartozom, aki annó vonalas telefonon hívta a barátait és először a szülőkön kellett túljutnom, hogy a célszemélyhez kerüljön a kagyló, viszont manapság a telefonos beszélgetéseim túlnyomó része csak a telemarketingeseknek köszönhető. Erre van mindenféle messenger, hogy ne hivogassuk egymást fölöslegesen apróságokért.
Sokunk bajban lenne ha nem lenne elég egy félperces Google keresés, hanem a könyvtárban kéne utánajárni kérdéseinknek. Vagy lepisszegnénk mindenkit a zene végén, hátha bemondják az előadót a rádióban, mert honnan máshonnan tudnád meg egy ismeretlen szám címét?
Internet nélkül az Instagram, a Spotify vagy a Google mit kezdene magával? Thomas Olliver eljátszott a gondolattal, sőt illusztrálta is, hogy mi lett volna, ha megragadunk a 80-as években és az online világ óriás cégei offline kellene, hogy boldoguljanak.
Mindenki maradna a kaptafánál:
Ha követsz minket nem maradsz le!
Láttál valami érdekeset? Alkottál valamit? Küldd el nekünk!
HA TETSZETT KÖVESS MINKET MINDENHOL ÉS NEM MARADSZ LE SEMMIRŐL!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
