Az internet évről-évre újra kiköpi magából a névtelen firkász és a közterület-fenntartók párbaját, amit egy lepukkant transzformátorház téglafalán vívtak. A graffitis addig froclizta a közterületeseket a felirataival, amíg az egész traszformátorházat pirosra nem festették.

A történet abszolút szerethető és a már-már népmesei tanulsága, hogy a kitartás mindig meghozza gyümölcsét. A nemes cél érdekében legitimizálódik a graffiti, a hatalmat képviselő közterületes pedig elnyeri büntetését a félmunkáért.

Ami a történetben kevéssé ismert, hogy a nép egyszerű gyermekének szerepét játszó névtelen graffitis nem is annyira névtelen, sőt tucatnyi hasonló ironikus, szórakoztató és polgárpukkasztó alkotást tudhat magáénak, amelyekből most kiválasztottunk párat. 

A londoni illetőségű Mobstr világszinten ismert a street art szcénában. Provokatív minimalista stílusa és intelligens humorral átitatott utcai dialógusai könnyen beazonosíthatóvá teszik az alkotót. A hatóságok cukkolása és a fogyasztói társadalom, na meg a mindent elborító reklámok kritizálása mellett a városlakók (és persze önmaga) szórakoztatása remek projekteket és alkotásokat szült. Mobstr azt vallja magáról, hogy mindent megkérdőjelez. És rendszerint válaszra talál. A kérdés egyik oldalán az alkotó, a másikon a társadalom, a platform pedig a közterület.

A teljesség igénye nélkül szemezgettünk, de ez csak töredéke annak, ami Mobstr oldalán fellelhető.