A Notre Dame katasztrófája óta több mint egy hónap telt el és a hírek leginkább arról szóltak, hogy hogyan mentik, ami még menthető, hogy épp mit mondott Macron vagy melyik celeb mennyit adakozott a felújításra. Mert lesz felújítás, ez nem kétséges, a kérdés inkább a mikor és ami még érdekesebb, a hogyan. 

Az szinte nyilvánvalóvá vált, hogy eredeti állapotába visszaállítani nem lehet, vagy legalábbis meglehetősen nehéz lenne, mivel egész Európában nincsen elég nagy fa, ami a tetőszerkezet helyreállításához szükséges, köszönhetően az emberiség szorgos pusztításának. Fa ugyan akad, de a jelenlegi erdőterületek mindössze 4 százaléka őserdő, a többi telepített, következésképpen jóval kisebbek a fák, mint ami a gerendákhoz szükséges. Hogy érzékeltessük a különbséget, míg a Liget projekt kb. 200 fát érint, fakivágás ebből jóval kevesebbet, a Notre Dame kedvéért viszont 13 000 ősfát kéne kivágni. Vagy várunk párszáz évet a felújítással. De ezekről a kérdésekről az Egy nap a városban srácok írtak egy részletesebb összefoglalást, amit csak ajánlani tudunk.

Az ősfás kérdéskört félretéve mi maradunk azon a vonalon, hogy milyen érdekes alternatívákat javasoltak a Notre Dame tetőszerkezetének pótlására.

Vincent Callebaut párizsi építész terve talán az egyik legjobban eltalált. Javaslata szerint a Notre Dame-ot egy környezetbarát épületté formálná, ami energiát termelne és a tetőkerben évi 21 tonna gyümölcsöt lehetne megtermelni. Mindemellett nem is nézne ki rosszul, ahogy a gótika kapna egy modern pofont. A szerkezet CLT (cross-laminated timber) lenne, tulajdonképpen egy rétegragasztott fapanel, ami a fa jó tulajdonságait ötvözi az acél tűzállóságával. A hab a tortán, hogy még ősfákat sem kell kivágni miatta. A kristály formájú üvegek képesek lennének hasznosítani a fényt és energiává alakítani, továbbá a katedrális világításának egy részét is megoldaná az áttört mennyezet. Az építészstúdió kalkulációja szerint a tetőkertben 25 kilogramm zöldség-gyümölcsöt lehetne összekertészkedni négyzetméterenként és mindehhez tetőn elhelyezkedő vízgyűjtők szolgáltatnák a vizet. 

Vincent szerint ez ékes példája lehetne a környezettudatos tervezésnek és jelképe annak, hogy itt az ideje véget vetni historizálásnak, aminek egyetlen haszna, hogy egy szabadtéri múzeummá alakítja a várost. 

A Miysis Studio tervei nagyon közel állnak az előzőhöz. Szintén üvegtetővel képzelik el a felújítást, hagyományos és modern elemekkel dolgozva, de ügyelve a gótikus stílusjegyekre. Ugyanúgy tetőkertet javasolnak, kiállítótérként hasznosítva, de szeretnék megtartani az egyensúlyt a restauráció és modern megoldások között.

Jóval elborultabb ötlettel állt elő a ciprusi Kiss The Architect stúdió. A templomtornyot fura labdák és ívek vennék körül. Nehéz lenne leírni mi a koncepció, de a kép önmagért beszél. Kicsit olyan mintha a dizájnt Nikola Tesla álmodta volna meg és épp arra vár, hogy belecsapjon egy villám. 

Az AJ6 Studio a tetőt és a templomtornyot szinte teljes egészében acélüvegből építené újra. A gótikus rózsaüvegre hajazó elképzelés szerint ez lenne a kapcsolat a föld és a menny között, az üvegen átszűrődő fény a teremtené meg a pátoszt, ahogy a szivárvány minden színében játszik. 

Az orosz építész, Alexander Nerovnya az AJ6 tervének szolidabb változatát képzelte el. Ő meghagyná a tradicionális templomtornyot és a pszichedelikus rózsaüveg helyett egy kevésbé színes üvegtetőt tervezett. Szerinte a katedrális látogatói amint meglátnák a modern és klasszikus elemek találkozásait, szinte a vállukon éreznék a történelem súlyát.

Ha tetszett jelölj be minket: